Saskia Sassen előadása az OECD "Új válaszok a gazdasági kihívásokra"(NAEC) szemináriumsorozat keretében
Párizs, 2016. október 10.

Londonban sétálva talán fel sem tűnik, hogy a híres épületek mekkora hányada van külföldi tulajdonban. A katari királyi családnak például már nagyobb tulajdonrésze van London belvárosában, mint az angolnak. Saskia Sassen szerint ez csak az egyik eredménye a megváltozott gazdasági rendnek. Véleménye szerint a komplex rendszerekben az eszközök nem feltétlenül változnak, hanem másként viszonyulnak egymáshoz. Példaként említette a vidéken legelő birkákat az ipari forradalmat követő időszakban. Míg régebben a birkák egy kisgazdálkodóhoz tartoztak, addig az ipari forradalom után jó eséllyel már egy közeli üzemhez, de az arra sétáló ember nem vette észre ezt a változást.

Fotó: Asiya Khaki (http://www.saskiasassen.com/)

Sassen kiemelte, hogy az 1980-as években kiteljesedő deregulációs hullám egy új gazdasági szerkezetet eredményezett. Korábban a gazdasági és társadalmi előrelépés alapja a tömegfogyasztás volt, amit ő csak "ironikus kapitalizmusnak" nevez, mivel a vállalatok felismerték, hogy a javak munkásaikkal való megosztása teszi lehetővé a tömegfogyasztás növelését. A deregulációk után azonban a növekvő nagyvállalatok átváltottak egy "extraktív" modellre, amelyben kevésbé, vagy egyáltalán nem jelenik meg a fenntarthatóság, és kétes eredményeket sikerül elérni. Példaként említette a harmadik világban történő földfelvásárlásokat: a helyi gazdálkodókat felváltó nagy ültetvények bár növelik az egy főre eső GDP-t, mégis a gazdálkodók jelentős része munka nélkül marad, és ezért elvándorolnak. Emellett az ültetvények sokszor nem fordítanak elég figyelmet a környezetvédelmi fenntarthatóságra, melynek eredményeként elhasználják a földeket.

Sassen kihangsúlyozta, hogy a nagyvállalatok növekvő tulajdonszerzése nem csak a harmadik világban figyelhető meg. A gazdasági válság kitörése után jelentős mértékben megnövekedett a zálogjog érvényesítések száma a fejlett országokban, emellett pedig 2015-ben összesen 600 milliárd dollár értékben vásároltak nagy értékű ingatlanokat fejlesztések nélkül a 100 legnagyobb ingatlanforgalmat bonyolító városban. Sassen szerint ez a folyamat már túlmutat a korábban is megfigyelt dzsentrifikáción, és jelentős mértékben felgyorsítja a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek növekedését. A nagyvállalatok felgyorsult tulajdonszerzésének és pénzügyi magatartásának, tehát a gazdaság megváltozott alapvető gondolatának legfontosabb eleme a dereguláció után megváltozott pénzügyi piac, amely hatalmasra nőtt, és túllépett a tradicionális közvetítői szerepén. Az új, innovatív eszközök (tőzsderobotok, fedezett adósságkötelezettségek [CDO], CDS) kis fejlesztések voltak, mégis jelentősen hozzájárultak a gazdaság komplex rendszerében fellelhető eszközök közötti kapcsolat megváltozásához. Sassen szerint éppen ezek a kis lépésnyi, esetlegesen az uralkodó gazdasági paradigmákat megkérdőjelező innovatív eszközök megfelelő felhasználása jelenthetik a felmerülő gazdasági kihívásokra a megoldást, hiszen érzékelhető, hogy kis változások is tudnak felbecsülhetetlen értékű hatásokat elérni egy komplex rendszerben. 

Horváth Gábor

NAEC- Expulsions: Brutality and Complexity in the Global Economy