A feltétel nélküli alapjövedelem nem új ötlet, de övé-e a jövő?

Publikálva: 2017. június 21.

OECD Fórum, Feltétel nélküli alapjövedelem panelvita
Párizs, 2017. június 6.

A feltétel nélküli alapjövedelem (universal basic income, UBI) ötlete az egyik legfelkapottabb gazdaságpolitikai téma a világban, így az OECD Fórumon is nagy érdeklődés kísérte a témában rendezett panelvitát. Guy Standing, a University of London professzora és a Basic Income Earth Network alapítója kiemelte, hogy a UBI ötlete nem új, hanem évtizedekkel ezelőtti, és számos kutatás létezik a témában. A UBI hirtelen jött népszerűsége szerinte elsősorban Trump megválasztásához és a Brexit-hez köthető, mivel egyre többen ismerik fel, hogy a megnövekedett egyenlőtlenségekkel kezdeni kell valamit.

Fotó: OECD, Mariano Bordon

Standing kiemelte, hogy három fő érv van amellett, hogy az országok elmozduljanak a UBI irányába. Elsőként említette a társadalmi igazságosságot, mivel szerinte fel kell ismernünk, hogy saját jövedelmünk és életpályánk nem csak tőlünk, hanem az előttünk lévő generációktól is függ. Ilyen szempontból a UBI a kollektív vagyon osztalékaként tekinthető. Második okként kitért a szabadságra, mivel a UBI lehető teszi a gazdasági és társadalmi nyomás elleni fellépést, így az különösen hasznos lehet a nők számára. Harmadsorban pedig a UBI biztonságot ad egy egyre bizonytalanabb világban, és ezáltal javítja a mentális egészséget is.

Theis Sondergaard, a Vivino társalapítója szerint a negyedik fő indok a robotok elterjedése. Elmondása szerint a robotok korábban csak az ismétlődő, fizikai munkákat végezték el, de most már képesek kognitív, elemzési, nem ismétlődő feladatok ellátására is. Egy IT-cég társtulajdonosaként magára nem munkahelyteremtőként, hanem munkahely megszüntetőként tekint. A robotok elterjedésével pedig nem csak munkanélküliek lesznek az emberek, hanem egyes társadalmi csoportok alkalmazhatatlanok is. Ezért van szerinte szükség leginkább az általa elkerülhetetlennek nevezett UBI-ra, amit a vállalatok nagyobb mértékű megadóztatásából finanszírozna.

Bill Spriggs, az AFL-CIO vezető közgazdásza a szakszervezetek képviseletében nem aggódott a robotok elterjedése miatt. Elmondta, hogy ez egy nagyon régóta fennálló félelem, de a munkák fokozatosan átalakulnak, és az új körülményekhez igazodnak. A fő probléma meglátása szerint az, hogy a munkák átalakulásából járó termelékenységnövekedést nem kapják meg a dolgozók bér formájában, akik így alulfizetettek lesznek, és nem támogatják kellőképpen a gazdaság alapját jelentő fogyasztást. Elmondta, hogy a UBI elsősorban egy könnyen hozzáférhető biztosítás a munkások számára abban az esetben, ha bármi negatív hatás érné őket. A jelenlegi rendszerrel szemben könnyen hozzáférhető és rugalmas, miután a mostani általános szabályokat lefektető rendszer nem képes kezelni egyedi eseteket.

A UBI tényleges bevezetésére áttérve Marjukka Turunen, a finn társadalombiztosítási intézmény igazgatója elmondta, hogy a finn kísérleti tanulmányban kétezren vesznek részt országszerte, de csak munkanélküliek, azonban egyelőre még nem lehet kiértékelni az eredményeket. Standing szerint az eddig elvégzett kísérleti tanulmányok nem támasztják alá azt, hogy kevesebbet dolgoznának azok, akik UBI-t kapnak, sőt, pont termelékenyebbé válnak. Meglátása szerint azonban a UBI legfontosabb hozzáadott értéke a már korábban is említett szabadság, és az elnyomás elleni fellépés lehetősége. Bár Svájcban a UBI bevezetésére tett népszavazási kezdeményezés végül elbukott (Standing szerint részben azért, mert mindenki csak az összegre koncentrált, bár azt a parlament határozta volna meg), de egyetértettek abban, hogy a UBI-val kapcsolatos politikai viták velünk maradnak, Kenneth Scheve, a Stanford University politikatudományi professzora szerint pedig új politikai szövetségek is alakulhatnak érte.

Horváth Gábor


Menü

Főoldal

Navigáció