A sikeres digitalizálódáshoz a kulcs a megfelelő ökoszisztéma kialakítása

Publikálva: 2018. február 19.

Az OECD-UNESCO Képviselet ”Miként hozhatunk létre egy jövőbiztos digitális világot? – Legjobb gyakorlatok a visegrádi országokból ” című munkareggelije, Párizs, 2018. február 12.

A digitális forradalom már nem egy jövőbeni kilátás, hanem mindennapjaink része. Az egyre gyorsuló technológiai fejlődés alapjaiban változtatja meg üzleti és társadalmi berendezkedésünket, amely komoly terhet ró a kormányzatokra is. Nem véletelen, hogy a Visegrádi Csoport (V4) elnökségét 2017. július 1. és 2018. június 30. között betöltő Magyarország programjában kiemelt figyelmet kap a digitalizáció, hogy a közép-európai térség „Digitális Visegrádként”, a kihívásokat sikeresen véve, megőrizhesse és tovább erősíthesse szerepét, amiben fontos szerepet kapnak a régió technológia-intenzív mikro-, kis- és középvállalkozásai.


A munkareggeli bevezetőjeként Dr. Cséfalvay Zoltán nagykövet arról beszélt, hogya digitális fejlődéshez elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra, hiszen az 5G vagy a nagysebességű, szélessávú internet kiépítése alapfeltételei versenyképes digitális gazdaságnak és a mindenki számára egyenlő esélyeket kínáló digitális társadalomnak.”
A nagykövet beszédében kitért a fiatal, innovatív vállalkozókra is. Mint elmondta: „a startup közösségnek az állam a legnagyobb segítséget ökoszisztéma építéssel és kockázati tőkeprogramok (VC) – mint a magyar Jeremie program – bevezetésével nyújthatja. A láthatóság megteremtése és a globális elterjedés elősegítése a kulcs a sikerhez”.

Alistair Nolan, az OECD vezető kutatója a digitalizálódás kapcsán arról beszélt, hogy „jobb – és intelligensebb – forradalomi technológiákra van szükség, hiszen csökken az OECD országok gazdasági termelékenysége, és 2050-ig várhatóan megkétszereződik az időskori függőségi ráta”, ami különösen a népesség fizikai és mentális egészségi állapotára nézve jár majd következményekkel. A digitális átalakulásnak a munkaerőpiacra gyakorolt hatása kapcsán, bár nem látjuk biztosan a jövőt, kijelenthető, hogy „a mesterséges intelligencia (MI) egyre több és komplexebb feladatot képes ellátni, ezért igazán biztonságban csak a jó digitális készségekkel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók érezhetik magukat”. Ami pedig a digitális infrastruktúrát illeti, az internethozzáféréssel rendelkező európai vállalkozások csupán átlag 23%-a él a felhő alapú szolgáltatásokkal, ami globálisan további lemaradáshoz vezethet.


Kovács Zsolt
, a fiatalok vállalkozóvá válását ösztönző Enterprise Hungary (EH) alapítója és tulajdonosa a kelet-közép európai régió startup vállalkozásainak, és általában a visegrádi térség nemzetközi piacon való megismertetését nevezte meg legfontosabb feladatként. Éppen ezért 2018 februárjában elindították a Startup Campus V4 Global Tour elnevezésű rendezvénysorozatot, melyen a V4-es országok innovatív vállalkozásai kapnak lehetőséget a bemutatkozásra, befektetők és nagyvállalati partnerek előtt. Munkatársa, Tamás Lilla hozzátette, hogy az EH eddig Startup Campus néven rendezett országos turnét, illetve több külföldi helyszínen (Nagy-Britanniában, Szingapúrban vagy Németországban) voltak hasonló eseményeik. A többek között állami támogatással megvalósuló Startup Campus V4 Global Tour  egy újabb szint a cég történetében, amely 2018-ban – Isztambultól Tel Avivon át Los Angelesig – 10 világvárost érint majd. Kovács Zsolt előadásukat azzal zárta, hogy a fiatalok sikeréhez három összetevő kell: hálózatépítés, a nemzetköziesedést segítő programok, és jó mentorok.

Az előadásokat követő beszélgetésen az OECD tagállamok nagykövetei méltatták az EH munkáját, kiemelve, hogy a digitális jövő építésében fontos elem a fiatalok felkarolása, a vidéki térségek felzárkóztatása vagy a szélessávú internet hálózatok kiépítése és a felhő alapú szolgáltatások használatának ösztönzése. Fontos továbbá, hogy a kormányzatok gyorsabban és rugalmasabban reagáljanak a digitalizálódásra, jobban támogassák a tehetségeket, és határok helyett ökoszisztémákban gondolkodjanak. A résztvevők egyetértettek az oktatás és a globális információáramlás kiemelt szerepében is. Az OECD pedig leginkább a változások gazdasági és társadalmi hatásainak megértéséhez, illetve azok kezeléséhez, valamint az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítéséhez nyújthat segítséget a tagországoknak.

A munkareggelit Nick Johnstone, az OECD strukturális politikáért felelős részlegének vezetője zárta. Meglátása szerint a magánszektor olyan ütemben digitalizálódik, amire szinte lehetetlen szakpolitikai válaszokat adni, hiszen például más típusú adatok képződnek, mint korábban, ezért a hagyományos politikaalkotás már nem alkalmazható. A megoldást a blockchain technológia szállíthatja, de a kulcs a hatékony szabályozási környezet kialakításában rejlik, amelyben megfér a kockázatvállalás is – gondoljunk csak a csőd kezelésére, a lakásfinanszírozásra vagy a cégek létrehozására. Johnstone beszédét azzal zárta, hogy az induló vállalkozásokba történő állami befektetéseket is felül kell vizsgálni. Az eddigi OECD tanulmányok azt mutatják, hogy a kormányzatoknak érdemes vegyes finanszírozású VC programokban gondolkodni, ahol az állami kezdeményezéseket a privát szféra menedzseli.

Hlács András


Menü

Főoldal

Navigáció