OECD Fórum, Circular Economy panelvita, Párizs, 2016. június 1.

Mit teszünk akkor, ha elszakad a táskánk? – kérdezte a vita során a panel tagjaitól Ürge-Vorsatz Diana, a Közép-Európai Egyetem (CEU) professzora. Valószínűleg legtöbben kidobjuk, a szekrény mélyére rakjuk, elajándékozzuk – a sor még tetszés szerint folytatható – ,de mindenképpen veszünk egy másikat. Az a lehetőség, hogy az elszakad táskát megjavítassuk, valószínűleg csak kevesekben merül fel. És, ahogyan ez az egyszerű példa is mutatja: nap mint nap hozunk olyan döntéseket, amelyek – tudatában vagyunk vagy sem, de – kapcsolatban állnak a környezetileg káros anyagfelhasználással. Különösen fontos tehát egy olyan szemlélet kialakítása, amely elősegítheti a környezetet kímélő döntések megszületését és elterjedését.

Fotó: Marco Illuminati, OECD (A panelvita résztvevői: Nick Clarck - moderátor (Al Jazeera English), Laurent Auguste (Veolia Environnement), Sharan Burrow (TUAC), Nicolas Stern (LSE), Ürge-Vorsatz Diána (CEU), Mari Pantsar (SITRA))

Ezzel el is érkeztünk a panelvita legfontosabb kérdéséhez, nevezetesen: mit is értsünk körforgásos gazdaság alatt, és milyen lehetőségek rejlenek a körforgásos gazdaságban? A választ keresve a panel résztvevőinek többsége az anyagtakarékosságra és az újrafelhasználásra helyezte a hangsúlyt. Ezzel szemben Ürge-Vorsatz Diana szerint a körforgásos gazdaság egy új gondolkodásmódot, egy új üzleti modellt jelent, amihez szükség van a vállalatok, a vásárlók és a kormányok új megközelítésére. 

Szinte valamennyi vitapartner kiemelte, hogy a COP21 és a fenntartható fejlődési célok új lökést adhatnak a körforgásos gazdaságnak. Ám abban már komoly eltérések mutatkoztak, hogy milyen módon és milyen eszközökkel lehet elérni ezeket a célokat. Többen is kiemelték például az újrahasznosítás (recycle) fontosságát. Ürge-Vorsatz Diana viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy az újrahasznosítás – és ezt ma már egyre több tanulmány igazolja – a gyakorlatban csak alacsonyabb fokon történik (decycle), ami így nem nyújt fenntartható megoldást. 

Ürge-Vorsatz Diana szerint a legfontosabb feladat a fogyasztók felfogásának megváltozása, és az ehhez kapcsolódó (gazdasági) ösztönzők kialakítása. És itt jött képbe példaként az elszakadt táska. Ma ugyanis a szakpolitikai szabályozási környezetben úgy alakulnak a költségek, hogy olcsóbb egy új táskát venni, mint régit megjavíttatni. Ha viszont az adórendszer a javítást támogatná (munka adóztatása helyett a káros, túlzó alapanyag felhasználás adóztatása), akkor valószínűleg másképp döntenének az emberek.

Horváth Gábor