Philippe Aghion előadása alapján, OECD ”Új válaszok a gazdasági kihívásokra”(NAEC) program szemináriuma, Párizs, 2016. február 11

Szinte eretnekségnek ható megállapítással kezdte előadását Phillipe Aghion, a College de France professzora: nem minden egyenlőtlenség káros a gazdasági növekedésre, és nem mindegy, hogy milyen mozgatók állnak a kiugróan magas jövedelmek mögött. Korunkban, amikor nem telik el úgy a nap, hogy valamely híradás ne vetné össze a leggazdagabb egy százalék jövedelmét és vagyonát a lakosság többi részével, nem kis bátorság kell egy ilyen kijelentéshez.

Aghion mindenekelőtt két csoportra osztja a top 1%-ot abból a szempontból, hogy miből származik a gazdagsága. Az egyik esetben az extrahozam a lobbizásból, a kapcsolatok kihasználásból, a szabályok által körbebástyázva védett gazdasági szektorokból, vagyis a klasszikus hozamvadász (rent-seeking) magatartásból fakad, és véleménye szerint ez hosszú távon gazdaságilag káros. A másik esetben viszont, a magas jövedelem mögött innováció, kreativitás, és valamilyen technológiai újítás vagy felfedezés áll, ami nemcsak extrahozamot hoz adott személyeknek, hanem gazdaságilag és társadalmilag is hasznos. 

Ennél is lényegesebb különbség, hogy Aghion - OECD adatbázisára építő - elemzése szerint, amíg az első csoport, a járadékvadászok hozamai időben tartósan fennmaradnak, addig a második csoportban, a technológiai újítások és az innováció miatt meggazdagodók jövedelmi és vagyoni előnye a társadalom többi részével szemben idővel csökken. Az innováció világát ugyanis eleve az éles verseny jellemzi, idővel az extrahozamot biztosító technológiai újítás is szétterjed a gazdaságban, ráadásul az informatikai forradalom ma még gyorsabbá is teszi az innovatív vállalatok piacra lépését.

Noha Aghion egyetért a progresszív adózással, szerinte az nem lehet elsődleges gazdaságpolitikai cél, hogy csökkentsük a felső 1% jövedelmét. Ennél sokkal fontosabb egy olyan üzleti környezet kialakítása, amely támogatja a versenyt és az innovációt. Ehhez pedig szükséges az oktatás erősítése, a rugalmas munkaerőpiac kialakítása, és a versenykorlátok lebontása az áru- és szolgáltatáspiacokon. 

Olyan szakpolitikai elemeket és problémákat említ tehát Aghion, amelyek az OECD munkáiban is az előtérben állnak. A szervezet idei Miniszteri Értekezletének, - amelyeknek Magyarország az alelnöke - éppen ez a fő kérdése: miként lehet úgy növelni gazdasági termelékenységet, hogy közben ne erősödjenek a társadalmi egyenlőtlenségek? Ehhez pedig az is kell, hogy – Aghion szavait figyelve – jobban megértsük, mitől és hogyan gyarapodik az 1%.

Cséfalvay Zoltán – Horváth Gábor

Phillipe Aghion előadása az OECD-ben

Phillie Aghion egyéb előadásai