OECD DevTalks, 2018. március 1.

A 2018. évi Olasz Design Nap alkalmából Olaszország Párizsi Nemzetközi Szervezetek melletti Állandó Képviselete és az OECD Fejlesztési Központ pódiumvitát rendezett az OECD DevTalks sorozat keretében „Városok: ahol a városlakók, a design és a társadalmi innováció találkozik” címmel.

A konferencia fő üzenete szerint a városok modernizációja akkor lehet sikeres, ha kedvező infrastruktúra alakul ki a helyi lakosok kezdeményezéseinek megvalósítására, ugyanakkor létezik egy központi szereplő, amely felülről koordinálja az alulról jövő ötleteket, javaslatokat.



Ezio Manzini, olasz designer, egyetemi professzor, a társadalmi innováció és fenntarthatóság területén aktív design iskolákat tömörítő nemzetközi DESIS hálózat alapítója Medellín, Szöul, Barcelona, Shanghai és Milánó példáján keresztül mutatta be a várostervezés szerepét a társadalmi integráció előmozdításában. A professzor elmondta, míg korábban a várostervezők madártávlatból tekintettek a városok térképére, addig ma a modernizációt, az élhetőség javítását célzó urbanisztikai projektek megvalósításához ennél többre, a városok belső dinamikájának megismerésére van szükség.
Hangsúlyozta továbbá, hogy sem pusztán felülről jövő kezdeményezésekkel, sem kizárólag az alulról érkező javaslatokkal, ötletekkel nem lehet hosszútávú, fenntartható városfejlődést elérni, ahhoz a két végpont összefogására, támogató ökoszisztémára van szükség.

A kolumbiai Medellín városából a szegény városrészeket a központtal összekötő kötélpályás légi felvonóhálózat, Szöulból a társadalmi és high-tech projekteket támogató Innovációs Központ, Shanghaiból az innováció fő előmozdítójának számító design iskola példáját emelte ki az olasz designer. Hozzátette, hogy látványos és tartós változások csak a helyi lakosok aktív részvételével érhetőek el, ahogy azt Barcelona egyes negyedeiben a háztömbök közötti utcákról a külső forgalmat kitiltó és azokat a gyalogosoknak visszaadó superillák koncepciója, a párizsi városvezetés lakosok kezdeményezéseit ösztönző programja, vagy a társadalmi összefogást és közeledést célzó milánói szomszédsági projektek igazolják.

A professzor szerint a jövő egyik legjelentősebb kihívását az afrikai városok intenzív urbanizációs folyamata jelenti. Az afrikai kontinens városai ugyanis nem az európai városok hagyományos, évszázadokon átívelő városodási útvonalát járják be, hanem egy annál nagyságrendekkel gyorsabb, a gazdasági, környezeti és társadalmi kihívásokat egyszerre maga után vonó változáson  mennek keresztül.

Obermayer Anita